A vetés

    Hosszú kutatómunkába kezdtem a neten, hogy mit, mikor, hova és hogyan vessünk illetve ültessünk. Nem tudom hány oldalt végigböngésztem, mire úgy ahogy képben lettem. Igazából nem ördöngösség az egész, csak a legtöbb táblázat nem említi, hogy melyek azok a növények, amik rögtön a kertbe vethetők és melyek, amit vetés után meleg helyen kell nevelgetni és később palántázni. Látszik, hogy tényleg kezdő vagyok, de sok zöldségnél meglepődtem, hogy palántázni kell (pl. káposzta, karfiol, karalábé), a paprika, paradicsom számomra is evidens volt. Ez a vetési naptár volt a legegyértelműbb, ebben vetés és kiültetés oszlop is van. Amit nem találtam, azt itt néztem meg.
   A palántaneveléssel régebben már kudarcot vallottam virágoskertem esetében. Szebbnél szebb virágok magjait vásároltam össze, elvetettem, öntözgettem, párásítottam, levegőztettem őket és egyszer csak se szó, se beszéd hanyatt vágták magukat és elszáradtak.Utóbb megtudtam ez a palántadőlés nevű betegség és  gombák okozzák. Bizonyos szabályok betartásával, esetleg permetezéssel elkerülhető. Ezt viszont nagyon macerásnak tartom. Inkább majd elmegyünk a piacra és Mari nénitől vesszük meg. Azok legalább nem a Hipermarketben vásárolt nemtudomhonnanszármazó, gén kezelt, műmagból nevelt műnövény lesz, hanem a mi jó magyar földünkben nevelkedett legszebb egyedek utódai.
    Szóval, mikor már nagyon kiokosítottam magam, elmentünk a városba a mamával vetőmagokat vásárolni. Persze nem valamelyik Multiba, hanem a váráscsarnoki gazdaboltba, mert hát támogatni kell a helyi kiskereskedelmet. Gondoltuk majd szép magyar magokat kapunk és sok jó, kedves tanácsot, ha megmondjuk, hogy kezdők vagyunk. Hát nem egészen így történt. Igaz megvettük Dezireét a krumplit, Zalánt a karós babot, Rézit a bokorbabot (nem vicc, tényleg ez a nevük) és még répát, petrezselymet, pasztinákot, borsót, csemegekukoricát, salátát, retket, dughagymát, fokhagymát, de kb. akkora tételben, hogy jó pár évig el vagyunk látva. Ennyit a hasznos tanácsokról. A gazdaboltos viszont biztos jó napot zárt.
    A beszerzés után, egy március eleji, szép napos délelőtt "bevetésre" indultunk a mamával. Régóta nézegetem a szomszéd gyönyörű, mértanilag pontos ágyásait és elhatároztam ilyen lesz a miénk is. Hát ez nem egészen sikerült, pedig egy 3 m-es tetőléc segítségével szép egyenes ösvényeket jelöltem ki és tapostam le, és megbeszéltük, hogy max. 1,5m x  2m-es ágyásokat csinálunk, mert azokat lehet kényelmesen gazolni. Viszont úgy belejöttünk, hogy csak vetettünk és vetettünk és némelyik ágyás szélessége a 3m-t is elérte (borsó és sárgarépa), a többiek nagyjából jól sikerültek.

Amit eddig elvetettünk, az a borsó, sárgarépa, petrezselyem salátamaggal keverve (mert a petrezselyem nagyon későn bújik ki, a saláta viszont korán, így látjuk a sort gazolásnál) pasztinák, retek, dughagyma (az ágyások köré dugdostam, újhagymaként isteni vajas kenyérrel) és a foghagyma. A héten el kell ültetni a krumplit is, április 10-ig legkésőbb. Április második felében pedig a csemegekukoricát is. A kukoricát két hetes intervallumokban fogom ültetni, egészen június 20-ig. Így egész nyáron lesz főtt kukoricánk.
   Eltelt két-három hét, eső sajnos alig esett. Néha megsajnáltam szegény kicsi magocskákat és megöntözgettem őket, de valahol azt olvastam hogy vagy öntözzünk alaposan vagy inkább sehogy és bízzuk a dolgot a természetre. Mivel a csapvíz drága, kutunk meg nincsen a természetre bíztuk a dolgot. Ennek ellenére ma hosszas szemlélődés után felfedeztem, hogy egy-két helyen kibújt már a föld alól a saláta és a borsó. A hagyma pedig már egész szép nagy.  

                 

     

       

Közben egy másik tervünk megvalósításába is belefogtunk, mert milyen paraszt az olyan, amelyiknek nincs állata ...

folyt. köv.